Aranylúd

Grimm mese. “- Mert jó szíved van, és szívesen megosztod a magadét mással, szerencséssé teszlek. Ott áll egy öreg fa, azt vágd ki, lelsz majd valamit a gyökerei közt. Azzal az emberke eltűnt. Tökfilkó nekiállt; beékelte az öreg fát, s kidöntötte. Hát egy lúd ült a tövében színaranyból volt a tolla.”